A megítélt kártérítési összegek alakulása érdekelhet, ha érintett vagy egy közlekedési balesetben. A cikkben néhány szempontot ismertetek, olvass tovább!
Az összegszerűségről
Egy korábbi cikkemben már írtam róla, hogy egy közlekedési baleset miatt indult kárrendezési eljárásban a károsultnak kell a kárát bizonyítania. Ezt azt jelenti, hogy minden, balesettel összefüggő kiadást, elmaradt jövedelmet, sérelmet, a kárigényben előadott minden tétel kifizettetésének jogosságát igazolni kell.
Az elmúlt években, évtizedekben a kártérítési összegek alakulása legfőképpen a sérelemdíjnál érdekes. Ennél a kártérítési típusnál több jelentős változás is történt, amiről jó, ha tudsz, ha érintett vagy egy kárrendezési eljárásban.
A megítélt kártérítési összegek alakulása
Sérelemdíj
A sérelemdíjról több cikket olvashatsz itt a blogban. Az összegszerűség alakulása megértése miatt most jönnie kell egy kis ismertetőnek az elmúlt évek gyakorlatából.
Egy közlekedési baleset során nem csak vagyoni károk, elmaradt haszon jelentkezik, hanem nem vagyoni jellegű károk is. A nem vagyoni kártérítés a személyiséget is ért sérelmek jogvédelmi eszköze volt. A kárrendezésben hosszú-hosszú évekig a károsult életének tartós és súlyos megnehezülése esetén állapítottak meg nem vagyoni kártérítést.
A kárigényekben ezt bizonyítani kellett, és miután ezáltal megvolt a nem vagyoni kártérítés jogalapja, az összegszerűség kérdésében is meg kellett egyezni. A nem vagyoni kártérítés célja az volt, hogy kompenzálja és pénzbeli elégtételt adjon az elszenvedett sérelemért.
A nem vagyoni kártérítés körül intenzív szakmai vita zajlott, kedves mentorom, könyvem szaklektora, a nem vagyoni kártérítés nemzetközileg elismert tudósa, Dr. Lábady Tamás CSc volt alkotmánybíró, ítélőtáblai elnök, kúriai bíró, egyetemi tanár aktív részvételével. Ennek eredményeként az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi CLXXVI. tv.) már a sérelemdíjat nevesíti, mely a személyiségi jogok megsértésének egyik szankciója, és a nem vagyoni kártérítést felváltó „eszköz” a pénzbeli elégtételadásra.
A baleseti kárügyekben a személyhez fűződő jogok sérelmét különösen a testi épség, az egészség, az emberi méltóság megsértése, a személyes szabadság korlátozása jelentik legszembeötlőbben. Természetesen ezeken az alapjogokon túl is gyakran fordul elő jogsérelem.
Nagyon fontos, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül már nem kell bizonyítani további hátrányt (mint ahogy kellett korábban a nem vagyoni kártérítésnél).
Sérelemdíj összegek alakulása
Az első jelentősebb változás az összegszerűségben még a nem vagyoni kártérítést érintette. A rendszerváltás után a jelentős mértékű infláció, a megváltozott társadalmi körülmények hatására a nem vagyoni kártérítések viszonylag nagy összegek voltak.
Egyes maradványtüneteknél millióstól a tízezres nagyságrendig rendkívül nagy szóródások voltak jellemzők, és nem volt egyöntetű sem a biztosítók kárrendezési, sem a bíróságok ítélkezési gyakorlata. Ezt a károsultak egyéniesítésével magyarázták leginkább. Noha ez pozitívumként értékelhető, mindenképpen megnehezítette a kárrendezést.
A ’90-es évek végén a maihoz képest igen bőkezű megállapodások születhettek a biztosítótársaságokkal. Később egyes biztosítóknál kialakult egy tendencia, hogy a sérelemdíj összegét automatikusan a munkaképesség-csökkenés mértékéhez igazítják: például 15 %-kos munkaképesség-csökkenés esetén 1.500.000,-Ft sérelemdíj kifizetésére tettek ajánlatot.
Ez elutasítandó gyakorlat volt, hiszen nem ugyanaz a másfél millió forint a méltányos, mondjuk egy fiatal lány, és egy idős férfi 15 %-os munkaképesség-csökkenése esetén, főleg, ha az előbbi az alsó végtagján sérült könyvelő, az utóbbi pedig a felső végtagján sérült asztalos. Számtalan egyéni kérdés árnyalja ezt a helyzetet, például ha a fiatal nő gyermekvállalás előtt áll, vagy éppen állapotos, vagy az idős férfinek ellehetetlenül például egy leszerződött külföldi munkája, amellyel az egész családja részére jobb életminőséget tudott volna biztosítani.
Minden kárügy, minden sérült más, és ugyanazon személy különböző élethelyzete is más értékelés alá esik.
Jelenleg ismét egy nagy infláció hatása alatt vagyunk. A károsultak ezzel összefüggő kompenzációs igénye még határozottan nem ment át a biztosítóknál. A kárrendezés együtt alakul a társadalmi, gazdasági, jogi változásokkal, az életviszonyokkal. Ezért jó, ha valaki évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen.
Vagyoni kártérítési összegek alakulása
Ez egyrészt egyszerű, mert a károsultnak kell bizonyítania a balesettel összefüggő költségeit, az elmaradt hasznát. A bizonyítékok egyértelműek ezért az összegszerűség tekintetében: ami a számlán szerepel, azt a biztosítónak meg kell téríteni.
Másrészt ez egyáltalán nem egyszerű, mert vannak olyan vagyoni kártérítési tételek (jogcímek), amelyek kétségkívül felmerültek ugyan, de nincs hozzájuk semmilyen kiadást, költséget igazoló bizonyíték. Hogy csak egyet említsek, ha a baleset során például megsérülsz, és az otthoni lábadozásod során egy családtagod látja el a háztartási munkát, akkor ennek a munkának a pénzbeli ellenértékét háztartási kisegítő címén ki kell fizettetni a biztosítóval. Családtag segítő révén viszont nincs köztetek pénzmozgás. Mennyit fizet akkor a biztosító? Erre van kialakult kárrendezési gyakorlat, de persze az is igaz, hogy a biztosító önszántából a lehető legkevesebb összeget szeretné elfogadtatni veled.
A témánk szempontjából, a kártérítési összegek alakulása tekintében most az ehhez hasonló vagyoni kártérítési jogcímeknél is figyelembe kell vetetni az infláció miatti változásokat, ami egyáltalán nem könnyű.
Láthatod, hogy ismét mennyit számít a kárrendezési tapasztalat – hogy a biztosító kifogásait, elutasítását kezelve mégiscsak megkapd a neked járó összeget. Hogy bonyolítsam, még az első, egyszerű esetben is van egy csavar. Mert hiába a számla, a biztosító az adott kiadást elutasíthatja, eltúlzottnak tarthatja, ezáltal megtagadhatja a kifizetést. Tudni kell ezt az elutasítást kezelni, kifogásolni, az adott tétel jogosságát elfogadtatni.
Ha tetszett, kérlek oszd meg a bejegyzést!
Évente közel 15000 baleset történik Magyarországon. A gyermekek és fiatalok körében világszerte vezető halálok a közlekedési baleset. Ennek ellenére a legtöbben nem tudják, hogy akár okozói, akár elszenvedői egy közlekedési balesetnek, mi a teendő, milyen jogaik, kötelezettségeik vannak. Aki közlekedik, jó, ha előbb megismeri a lehetőségeit, mintha azt utólag kénytelen kutatni, ezért kérlek, oszd meg ezt a cikket, hogy minél többekhez eljuthasson!
