A kártérítés mértéke szempontjai azoknak a körülményeknek az értékelését, súlyozását jelentik, amelyeket egy-egy kárügyben a biztosító vizsgál. Sok tekintetben ellentmondásos téma ez. A cikkben hasznos információkat találsz, olvass tovább!
Vagyoni kártérítés mértéke
Alapvető szabály, hogy a kárát a károsultnak kell bizonyítania. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján indult kárrendezési eljárásban, ha te vagy a károsult, neked kell bizonyítanod a balesettel összefüggő kiadásaidat, elmaradt jövedelmedet, sérelmedet. Vagyis minden, a kárigényedben előadott tétel kifizettetésének jogosságát igazolnod kell.
A biztosító által kifizetendő vagyoni kártérítés mértéke tehát ahhoz fog igazodni, hogy te mit kértél, mit tudtál bizonyítani.
Nem egyszerű ez, hiszen speciális ismeret szükséges egy baleset utáni teljes körű kárigény összeállításához. Ezután még jelentős tapasztalattal is kell rendelkeznie annak, aki a biztosító újabb és újabb – sokszor megalapozatlan – kérését eredményesen tudja kifogásolni, és eléri, hogy az valóban kifizesse a jogosan járó kárigényt.
A kártérítés mértéke szempontjai
A vagyoni károkon túl azonban bizonyos esetekben sérelemdíj fizettetése iránti igényt is előterjeszthetsz. A sérelemdíj azonban nem egy, a kiadásokhoz, elmaradt haszonhoz kötődő kártérítési típus. Itt arról van szó, hogy a baleset miatt bekövetkezett nem vagyoni jellegű sérelmekért kapjon elégtételt az, aki erre jogosult.
Amikor a biztosítóhoz sérelemdíj igényt terjesztünk elő, a következő főbb szempontok fogják meghatározni a kártérítés mértékét:
Mozgáskorlátozottság, érzékszervek sérülése
A legmagasabb összegű kártérítéseket az érzékvesztés, bénulás, vagy csonkolás következtében megállapítható teljes, vagy részleges mozgáskorlátozottság esetén állapítják meg. Szintén a legsúlyosabb következmények közé tartozik, és ezért magasabb összegű kártérítést eredményez az érzékszervek (főleg a látás, hallás, ízlelés) sérülése, különösen, ha az teljes mértékű.
Munkaképesség-csökkenés
Gyakran előfordul, hogy a baleseti sérülések következtében a károsultat leszázalékolják. Ez azt jelenti, hogy egy komplex minősítési eljárásban százalékos mértékben meghatározzák az egészségkárosodásának a mértékét.
Az egészséges ember 100 % munkaképességű. A baleset miatti átmeneti vagy tartós egészségkárosodás mértéke ezt csökkenti. Van, amikor az illető rehabilitálható, vagyis a baleset előtti állapota helyreállítható, de van, amikor nem.
A kártérítés mértékét befolyásolja, hogy hány %-os az egészségkárosodás, és az is, hogy ez átmeneti, vagy végleges állapot. Sőt. Azt is figyelembe kell venni, hogy a jövőben várható-e további romlás.
Számít az is, hogy az illető egyébként fizikai munkát végzett-e a baleset előtt, hogyan töltötte a szabadidejét, valamilyen speciális munkaképességét veszítette-e el és ezért pályaelhagyásra kényszerül…
Családi helyzet
Egy-egy súlyos baleset után nagyon megváltozik a balesetet elszenvedett személy, és a hozzátartozói, családja élete. Hónapokig tartó lábadozás, anyagi veszteségek, a családi munkamegosztásból való kiesés, a többiekre való többletterhek, a sérült megváltozott pszichés állapota csak a legnyilvánvalóbb okok, amivel számolni kell.
De vannak olyasmik is, amikről az érintettek nem szívesen beszélnek. Például szexuális zavarok, meddőség, vetélés, és más súlyos következmények, amik akár váláshoz, vagy tervezett házasság elmaradásához vezetnek, de például a gyermekvállalás kockázatának növekedése is következmény lehet.
Ahány eset, annyi körülmény lehetséges, de van egy közös pont mindenhol. Ez a közös pont pedig az, hogy a kapcsolatok jelentősen megváltoznak, legtöbbször a hátrányukra. A változás mértéke természetesen hatással van az emiatt elérhető kártérítés mértékére is.
Társadalmi helyzet, sportolási, kulturális, szórakozási lehetőségek
Az életünk úgy teljes, ha szűkebb és tágabb társadalmi közegben élünk. Vannak kulturális igényeink, szeretett szórakozásaink, sokan a sportot nem csak hobbiként, hanem élethivatásszerűen űzik.
A balesetek következtében általános, hogy legalábbis egy időre, de gyakran véglegesen beszűkülnek ezek a lehetőségek.
A sérült személy már nem tud társaságba menni, mert állapota ezt nem engedi meg. Nem csak azért, mert mondjuk például mozgáskorlátozott, hanem azért is, mert pszichésen olyan változáson ment át, ami ezt ellehetleníti. Az elmagányosodás nagyon súlyos következményekkel jár.
A szabadidő eltöltése és az élet értelmessége között szoros kapcsolat van. Ha valaki már nem úgy tölti el a szabadidejét, ahogy akarja, mert a baleseti maradványállapota ezt nem teszi lehetővé, az nyilvánvalóan jelentős sérelem.
Esztétikai hátrányok
Mindezen szempontokat tovább árnyalja az életkor, a rehabilitálhatóság is. Vagyis a sérelemdíj összegét befolyásolja ugyanazon sérülés más életkorra vonatkoztatva, mint ahogy az is, hogy milyen mértékben várható javulás egy rehabilitációs program eredményeképpen.
A gyakorlatban
Az az igazság, hogy a gyakorlat nagyon ellentmondásos. Az emberek nem egyformák. Van, akit nem, vagy kevésbé zavar egy esztétikai sérülés. Van, aki súlyos baleset után is képes viszonylag teljes értékű életre, van, aki könnyebb sérülést sem tud kiheverni. A kártérítés mértéke igazodik ehhez, de igen sok az ellentmondás. Nincs egységes zsinórmérték, hogy egy-egy körülménynek mi az értéktartalma, ezért is fontos a kárrendezési tapasztalat.
Ha tetszett, kérlek oszd meg a bejegyzést!
Évente közel 15000 baleset történik Magyarországon. A gyermekek és fiatalok körében világszerte vezető halálok a közlekedési baleset. Ennek ellenére a legtöbben nem tudják, hogy akár okozói, akár elszenvedői egy közlekedési balesetnek, mi a teendő, milyen jogaik, kötelezettségeik vannak. Aki közlekedik, jó, ha előbb megismeri a lehetőségeit, mintha azt utólag kénytelen kutatni, ezért kérlek, oszd meg ezt a cikket, hogy minél többekhez eljuthasson!
