A közúti baleseti kártérítés típusai a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján indult kárrendezési eljárásban jól körülhatárolhatóak.
A kárrendezés alkalmával lényegi és gyakran vitatott kérdés, hogy milyen kárt és milyen összegben térít a biztosító. Az alábbiakban részletezem azon károkat, amelyek miatt kártérítés igényelhető. Olvass tovább!
3 kártérítés típus
A kárrendezési eljárásban a kártérítés módja a dologi és személyi kár elsősorban pénzbeli megtérítése. Alapvetően 3 kártérítési típus megállapítására kerül sor:
1. Vagyoni (dologi) károk
- felmerült kár
- elmaradt jövedelem, elmaradt haszon
2. Sérelemdíj
3. Járadék
- a károsultnál a jövőben rendszeresen jelentkező kiadások miatt
- jövedelempótló járadék jövedelemveszteség miatt
- rendkívüli munkateljesítménnyel elért jövedelemrész járadéka
- tartást pótló járadék
Ezeken a fő típusokon belül tartozik valahová a károsult kárigényében előterjesztett valamennyi tétel. Nézzük tovább ezt a három kártérítés típust – a teljesség igénye nélkül. Mert külön-külön sokezer szavas cikkeket tudnék róluk írni, de úgysem olvasnád el az egészet, ezért az alábbiakban csak annyit, amennyit feltétlenül tudnod kell, amennyiben közlekedsz – mert nem tudod, mikor kerülsz olyan helyzetbe, hogy ezekre az információkra szükséged lesz.
1. Vagyoni (dologi) károk
Felmerült kár
A felmerült kár az az érték, amellyel a károsult vagyona csökkent az elszenvedett közlekedési baleset hatására. Ez azt jelenti, hogy a biztosító minden kiadást meg kell, hogy térítsen, amelyek a baleset következtében terhelik a károsultat. Ezek számtalanfélék lehetnek a károsult egyéni élethelyzete szerint, a legjelentősebbek azonban a következők:
- gépjárműkár
- rakománykárok
- ruhakár
- kórházi ápolással összefüggő kiadások
- élelemfeljavítás, speciális étkezés költségei
- gyógyszerköltség
- gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségei
- kontrollvizsgálat, rehabilitáció költségei
- közlekedési költség
- háztartási kisegítő
- művelődési többletköltség
- energia- és egyéb többletköltségek
- egyéb költségek (átképzés, gyermekellátás, lakás akadálymentesítése stb.)
- halálos kimenetelű baleset esetén felmerülő vagyoni károk
Elmaradt jövedelem, elmaradt haszon
A fentiekben részletezett kiadások mellett általában a károsultaknál jövedelemveszteség állapítható meg. Sokan például hosszú ideig vannak táppénzen, amely ellátás összege, és a munkabére összege között különbség van. Ezt a különbséget a biztosítótól meg kell kapnia.
Az is elmaradt jövedelem, ha például a balesetben megsérült károsult mezőgazdasági földterületen, vagy háztájiban végzett munkából, állattartásból eredő bevételtől esik el, mert a baleseti sérülései miatt nem képes elvégezni a szükséges munkákat.
Ha a baleset miatti többletköltségek arra kényszerítik a károsultat, hogy valamilyen megtakarításához idő előtt hozzányúljon, akkor a kamat-, vagy hozamvesztesége követelhető a biztosítótól.
Ezek csak példák, hogy legyen egy általános rálátásod a károsulti jogaidra. A számtalan élethelyzet számtalan lehetőséget rejt, melyeket képtelenség lenne felsorolni. Ezért is fontos a kárrendezési tapasztalat.
Még egyet azonban megemlítek. Az általános kártérítési szabályok szerint a balesetben megsérült károsultnak is van kárenyhítési, kárelhárítási kötelezettsége.
Ez azt jelenti például, hogy – tőle elvárható módon – köteles azért mindent megtenni, hogy minél előbb felépüljön, és az is kötelessége, hogy a későbbi károkat erejéhez, lehetőségeihez mérten csökkentse. Például ha tudja, hogy a baleseti sérülése miatt a korábbi munkáját nem tudja majd ellátni, akkor átképezze magát egy könnyebb, kevesebb fizikai megterheléssel járó munkakörbe.
Természetesen vannak korlátok, amelynek a keretein belül a további kár elhárítása a károsulttól elvárható, és az is szabály, hogy a kárenyhítési, kárelhárítási kötelezettséggel kapcsolatos kiadásait is meg kell fizetnie a biztosítónak.
Az is fontos, hogy tudd, a károsultnak kell a kárát bizonyítania! Vagyis mindent, amit a kárigényben kérsz, hitelt érdemlően alá is kell támasztani.
2. Sérelemdíj
Egy-egy közlekedési baleset kapcsán az érintetteknek nem csupán vagyoni jellegű kárai keletkeznek. Az ilyen nem vagyoni károk megítélése az elmúlt évtizedekben több fejlődési szakaszon is átment. Ez a folyamat jogász szemmel nagyon érdekes, és tisztelt tanárom, mentorom, Dr. Lábady Tamás volt ítélőtáblai elnök, kúriai- és alkotmánybíró, a témában írt könyvem szaklektora kutatási területe volt.
A sérelemdíj a személyiséget is ért sérelmekért való pénzbeli elégtételadás. Ez természetesen nem lehetséges, hiszen igazából nem lehet meghatározni, hogy mennyi pénzt ér az ép testhez, az egészséghez, a személyes szabadság korlátozásmentes gyakorlásához való jog, vagy egy hozzátartozó elveszítése.
Kivétel nélkül mindenki azt mondja, hogy nincs az a pénz, amivel meg nem történtté lehet tenni egy közlekedési baleset tragédiáját, a belőle fakadó testi-lelki fájdalmakat, életek kisiklását, álmok elveszítését.
Mégis, a kárrendezési eljárásban ez történik: bizonyos összeg, a sérelemdíj meghatározása, amely arra szolgálna, hogy elégtételt adjon a károsult, és bizonyos esetekben a hozzátartozói számára. Mert jó ha tudod, hogy nem csak a balesetben sérült károsult terjeszthet elő sérelemdíj iránti igényt, hanem különböző okokból a hozzátartozói is.
A sérelemdíjról bővebben a következő cikkekben olvashatsz:
- Mitől függ a baleseti sérelemdíj összege?
- A megítélt kártérítési összegek alakulása
- A kártérítés mértéke szempontjai
3. Járadék
A járadék a vagyoni kártérítések körébe tartozik. A balesetben megsérült károsultnak gyakran az élete végéig havi rendszerességgel felmerülő, viszonylag állandó többletkiadásai merülnek fel, vagy jövedelemvesztesége jelentkezik, esetleg ellátja ugyan a baleset előtti munkáját de jóval nagyobb munkateljesítménnyel, mint korábban. Az is előfordul, hogy balesetben elhunyt személy eltartási kötelezettsége miatt tartást pótló járadékra jogosult a károsult.
A járadék havi összeget jelent, mely költségpótló és jövedelempótló tételeket tartalmazhat. A költségpótló részben mindazon kiadásokat kompenzálni kell, amely a károsultat a baleset következtében havi rendszerességgel terheli.
A járadék jövedelempótló része a baleset folytán valamilyen módon bekövetkezett jövedelemveszteség összegéhez igazodik.
A járadékigény kiszámítása, érvényesítése nem könnyű feladat. Annál is inkább, mert a kárrendezési gyakorlatban a járadék tőkésítése, vagyis egy összegben való megváltása kockázatot terhel a károsultra még akkor is, ha az bizony általában tekintélyes összeget jelent.
Ez azonban már ismét egy másik cikk megírását igényli tőlem, hiszen a járadék témája is hatalmas. Itt most csak az volt a célom, hogy áttekintő képet kapj a közúti baleseti kártérítés típusairól.
Ha több is érdekel, böngéssz a blogon!
Ha tetszett, kérlek oszd meg a bejegyzést!
Évente közel 15000 baleset történik Magyarországon. A gyermekek és fiatalok körében világszerte vezető halálok a közlekedési baleset. Ennek ellenére a legtöbben nem tudják, hogy akár okozói, akár elszenvedői egy közlekedési balesetnek, mi a teendő, milyen jogaik, kötelezettségeik vannak. Aki közlekedik, jó, ha előbb megismeri a lehetőségeit, mintha azt utólag kénytelen kutatni, ezért kérlek, oszd meg ezt a cikket, hogy minél többekhez eljuthasson!
