A közvetítői eljárás és kártérítés kapcsolata.
A balesetet követően több hivatalos eljárás indul. Nézzük, hogy mit kell feltétlenül tudnod a közvetítői eljárásról, és arról, hogy van-e köze a kártérítéshez! Olvass tovább!
Mi az a közvetítői eljárás?
A közlekedési baleset helyszínén a rendőrök elvégzik a helyszíni teendőket, mely alapján nyomozás indul. Ennek során megjelölik a konkrét személyt, aki a nyomozás eredménye szerint felelős a balesetért.
A nyomozati iratokat a rendőrségről az ügyészséghez továbbítják. Itt vagy további nyomozati kiegészítő tevékenységeket kérnek a rendőrségtől, vagy elkészítik a vádiratot, amit az ügyészség benyújt az illetékes bírósághoz a balesetért felelős személy elleni büntetőeljárás lefolytatása céljából.
Ebben a cikkben nem írok részletesen sem a rendőrségi, sem az ügyészségi eljárásról, mert ezek külön-külön is megérnek egy misét. Itt most csak azt szerettem volna, hogy egy átfogó képet kapj arról, hogy milyen hatósági eljárásokra kerül sor közvetlenül a közlekedési balesetet követően.
Azt bizonyára tudod, hogy a bíróság előtt lefolytatott büntetőeljárás hosszadalmas, összetett folyamat, amely évekig eltarthat.
Egyes bűncselekmények esetében azonban, és ilyen a közúti baleset gondatlan okozása is, lehetőség van egy úgynevezett büntetőjogi mediációra, vagyis a közvetítői eljárásra.
A közlekedési bűncselekmény elkövetője, itt most az, aki felelős a közlekedési baleset bekövetkezéséért, és a közlekedési bűncselekmény (baleset) sértettje a közvetítői eljárás során személyesen találkozik, és megbeszélhetik a történteket, a baleset következményeit.
A közvetítői eljárásnak az a célja, hogy a balesetért felelős személy teljes körűen elismerje a baleset okozását, és jóvátételt nyújtson a baleset sértettje számára.
Hogyan kerülhet sor közvetítői eljárásra?
A közvetítői eljárás lehetőségére már a nyomozati szakaszban a rendőrség is felhívja a felek figyelmét, hiszen a nyomozás során feltárt tények alapján már tudják, hogy az adott ügyben megvannak-e ennek a törvényi feltételei.
A közvetítői eljárásra utalás törvényi feltétele, hogy
- a közlekedési bűncselekmény maximum 5 évig terjedő szabadságvesztéssel legyen sújtható, és
- mind az elkövető, mind a sértett úgy nyilatkozzon, hogy kérik a közvetítői eljárásra utalást.
- Feltétel még, hogy az elkövető teljes körű beismerő vallomást tegyen, amellyel vállalja a felelősséget a baleset bekövetkezéséért.
A rendőrségen felvett nyilatkozatok után a nyomozati iratok az ügyészségre kerülnek, ahol azok áttanulmányozását követően az ügyész előtti személyes meghallgatáson ismét nyilatkoznak a felek. Ha még mindig kérik, akkor az ügyész határozattal dönt a közvetítői eljárás lefolytatásáról.
A bíróságon, az elsőfokú eljárásban, az elsőfokú ítélet meghozatalára való visszavonulásig is kezdeményezhetik a felek a közvetítői eljárást. Ilyenkor a bíró dönt arról, hogy ezt engedélyezi-e, vagy sem.
Milyen is a közvetítői eljárás?
Amennyiben az ügyész, vagy (ha a bíróságon kezdeményezik), a bíró engedélyezi a közvetítői eljárást, legfeljebb 6 hónapra felfüggeszti a büntetőeljárást, és az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatához küldi az ügyet.
A közvetői eljárást az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatának közvetítője (mediátora) vezeti. Ő mind a rendőrségtől, mind az ügyészségtől és a bíróságtól független, pártatlan személy. Felveszi a kapcsolatot a felekkel és értesítést küld a mediációs ülés helyszínéről és időpontjáról.
A közvetítői eljárás lehetőséget ad a feleknek a helyzet tisztázására. A károkozó számára a balesetért való teljes körű felelőssége elismerésére, a károsult számára jóvátétel nyújtására. Cél a felekben meglévő feszültség oldása is.
A baleset okozása, elszenvedése hatalmas lelki terhet jelent. A károsult nemcsak fizikailag, hanem pszichésen is sértett, gyakran dühös, indulatos, életét megmérgezi a károkozó elleni neheztelés, gyűlölet. Megbánást, bocsánatkérést vár.
Tapasztalatom szerint elvétve fordul elő, hogy a károkozó a baleset után meglátogatja a kórházban a károsultat, vagy akár csak felhívja telefonon. Igazából nem is igazán tudja, hogyan kellene viselkednie.
Sokszor a károkozó is dühös, vagy éppen bűntudatot, és a várható felelősségrevonás miatt félelmet érez. Az is lehet, hogy a balesetben ő is súlyosan megsérült, és az ő élete is összetört – minden értelemben.
A balesetet követően a felek gyakran csak a mediációs ülésen találkoznak személyesen először. A baleset következményei teljes mértékben sokszor csak itt válnak nyilvánvalóvá a károkozó előtt, és nagy lelki teher elviselni, hogy egymásik ember sorsára van akár életre szólóan hátrányos hatással.
A közvetítői eljárás lehetőséget nyújt a felek számára a történtek pszichés feldolgozására, az együttérzés, megbocsátás kifejezésére.
Maga a mediációs ülés egy-két órás időtartamú, és a feleket családtagok, jogi képviselő, egyéb segítők támogathatják. A mediátor csak vezeti az ülést, illetve a konfliktushelyzeteket próbálja megnyugtató módon feloldani, az érintetteket az együttműködő párbeszéd felé igyekszik terelni. Gyakran ugyanis heves indulatok szabadulnak ki a felekből.
Kinek, és miért jó a közvetítői eljárás?
A közvetítői eljárás mind a hatóságok, mind a balesetért felelős, mind a balesetet elszenvedett személy számára kedvező.
A hatóságoknak
Ha már a rendőrségi nyomozás során beleegyeznek a felek a közvetítői eljárás lefolytatásába, a nyomozati szakasz jóval egyszerűbbé és gyorsabbá válik. Mivel a balesetet okozó személy, a terhelt elismeri a balesetért való teljes körű felelősségét, további bizonyítékok feltárására általában nincs szükség.
Az ügyészségnek szintén jóval kevesebb dolga van ilyen esetben, bíróság előtti büntetőeljárásra pedig nem is kerül sor.
A balesetért felelős személynek (károkozónak)
Az eredményes közvetítői eljárás előnyös a balesetért felelős személy számára is. Mentesül a baleset okozásának valamennyi következménye alól, nem válik büntetett előéletűvé, vagy a kiszabandó büntetése korlátlanul enyhíthető.
Az is fontos, hogy mint fentebb említettem, ilyenkor a bíróság nem folytat le évekig tartó büntetőeljárást. Ezzel a károkozó időt, energiát, pénzt spórol, és nem utolsó sorban megszabadul a stressztől is, ami mindezzel egyébként járna.
Általában pszichésen is jó hatású, hogy megbánást tanúsíthat, megnyugodhat, valamelyest „feloldozást nyer”, hiszen a legtöbb esetben a balesetet okozó személy számára is óriási trauma, hogy másnak sérülést okozott. Ő is marcangolja magát, hogy miért pont vele történtek az események, bűntudatot érez egy rossz reakciójáért, figyelmetlenségéért.
A balesetet elszenvedett sértettnek (károsultnak)
A közvetítői eljárás egyik célja a sértett számára jóvátétel nyújtása. A jóvátétel lehet egyszerű bocsánatkérés, de pénz, vagy valamilyen természetbeni juttatás (például orvoshoz szállítás, üdültetés, tényleges segítségnyújtás stb.) is.
Neki is megnyugvást hozhat a károkozóval való szembenézés, a bocsánatkérése elfogadása, annak felismerése, hogy a történteknek a károkozó is valamiféle áldozata, nem csak ő.
Nagyon lényeges, hogy a közlekedési baleset miatt a károsult kártérítési igényt nyújthat be a károkozó kötelező gépjárműfelelősség-biztosítójához. Ebben a kárrendezési eljárásban a károsultnak bizonyítania kell a kártérítési igénye jogalapját, vagyis azt, hogy annak megvannak a törvényes feltételei.
A közvetítői eljárást lezáró hatósági döntés igazolja ezt a jogalapot, mégpedig jóval gyorsabban, mint ha a károkozó felelősségét bíróság előtti büntetőeljárásban állapították volna meg. Nem beszélve arról, hogy a bíróság előtti büntetőeljárás neki is plusz terhet jelentene, hiszen el kellene mennie tárgyalásokra, részt kellene vennie a bizonyítási eljárásokban.
Megemlítem, hogy amennyiben a közvetítői eljárásban a jóvátételre pénzösszeg kifizetésével kerül sor, a károsult számára ez némileg csökkenti a baleset utáni anyagi nehézségeket.
Jóvátétel és megállapodás a közvetítői eljárásban
Az előző pontban volt szó róla, hogy a közvetítői eljárás egyik célja a sértett károsult számára jóvátétel nyújtása, amely nem csak pénz, hanem más is lehet.
A pénzösszegben meghatározott jóvátétel nagyságrendje a felek megállapodásának függvénye. Célszerű figyelembe venni a károkozó anyagi helyzetét, a károsultat a baleset miatt terhelő következményeket, illetve azt is, hogy ha a büntetőeljárás lefolytatására kerülne sor, az milyen összebe kerülne a károkozónak.
A pénzbeli jóvátétel részletekben történő teljesítéséről is meg lehet állapodni, de ez semmiképpen se legyen a sértett károsult számára hátrányos.
A megállapodást írásba foglalják, és a teljesítését a mediátor ellenőrzi. Erről beszámol az eljárást elrendelő ügyésznek vagy bírónak.
Amennyiben a megállapodásban foglaltak teljesülnek, az ügyész határozatot hoz, amelyben a büntetőeljárást megszüntetik. Ha a közvetítői eljárás lefolytatására már a bírói szakban került sor, a bíró a büntetés kiszabásánál korlátlan enyhítést alkalmazhat.
Ha a mediációs ülésen nem jön létre megállapodás, vagy nem teljesülnek az abban foglaltak (például a károkozó nem fizeti ki a jóvátétel összegét, vagy részleteit), a büntetőeljárás tovább folytatódik.
Közvetítői eljárás és kártérítés
Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a jóvátételi összeg nem kártérítés, nem is számít bele a biztosító által a károsultnak egyébként fizetendő kártérítésbe. Ezt időnként a károkozók méltánytalannak tekintik, hivatkozva arra, hogy miért fizessenek ők jóvátételt, amikor a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk alapján a biztosító fog a károsultnak teljesíteni.
Ez igaz, azonban azzal, hogy a károsult hozzájárul a közvetítői eljáráshoz, annyiban segíti a károkozót, hogy ellene ne induljon büntetőeljárás, így az nem is kerül annak tetemes pénzösszegbe, rengeteg időbe, energiába, stresszbe, illetve nem válik büntetett előéletűvé.
Összességében …
azt mondhatom, hogy amennyiben a feltételei fennállnak, érdemes közvetítői eljárásra menni. A károsulti oldalról nézve azonban semmiképpen sem javaslom, hogy azon egyedül, vagy nem hozzáértő segítővel vegyél részt.
Mint láthatod, a mediáció során jogi és anyagi szempontok mérlegelendők, a lelki megpróbáltatás borítékolható. Ezt csak úgy tudod végigcsinálni, ha olyan van melletted, akinek van tapasztalata.
Ha tetszett, kérlek oszd meg a bejegyzést!
Évente közel 15000 baleset történik Magyarországon. A gyermekek és fiatalok körében világszerte vezető halálok a közlekedési baleset. Ennek ellenére a legtöbben nem tudják, hogy akár okozói, akár elszenvedői egy közlekedési balesetnek, mi a teendő, milyen jogaik, kötelezettségeik vannak. Aki közlekedik, jó, ha előbb megismeri a lehetőségeit, mintha azt utólag kénytelen kutatni, ezért kérlek, oszd meg ezt a cikket, hogy minél többekhez eljuthasson!