Mitől függ a baleseti sérelemdíj összege?

baleseti sérelemdíj összege

Mitől függ a baleseti sérelemdíj összege? Nos, számos tényezőtől! A cikkben néhány szempontot ismertetek. Olvass tovább!

Egy közlekedési baleset kapcsán az érintetteknek nem csupán vagyoni jellegű kárai (költségei, jövedelemvesztesége) keletkeznek. A nem vagyoni típusú károk is jelentősek.

Az, amit ma sérelemdíjnak nevezünk, korábban nem vagyoni kártérítés néven volt közismert a kárrendezési gyakorlatban. Ennek több évtizedes fejlődés utáni megítélése vezetett oda, hogy ma a sérelemdíj a személyhez fűződő jogok sérelméért járó elégtételt jelenti.

Témánk – a közlekedési balesetből eredő kártérítési igények – szempontjából a balesetben sérült személy részéről a személyiségi jogok közül leginkább az ép testhez, az egészséghez, a személyes szabadság korlátozásmentes gyakorlásához fűződő személyiségi jogok csorbulása a legszembeötlőbb. De ide vehető például a családban élés jogának csorbulása is, ha valaki halálos kimenetelű balesetben elveszíti például egyik vagy mindkét a szülőjét (gyermekét, vagy más közeli hozzátartozóját).

Az is lényeges változás a korábbiakhoz képest, hogy a kárrendezési eljárás során a sérelemdíjra való jogosultsághoz jelenleg a jogsértés tényén kívül további hátrány bizonyítása nem szükséges.

A sérelemdíj a károsultnak járó elégtétel a személyiségi jogának csorbulása miatt. Lényeges, hogy mivel ez a sérelem helyrehozhatatlan, az elégtétel pénzbeli kifejezése valójában nem lehetséges. Mindenki tudja, hogy pénzben mérni a mérhetetlent, kompenzálni a fájdalmat, a veszteséget nem lehet. A sérelemdíj mégis kifejezi azt, hogy ezek az eszmei jogok értékesek, és célja, hogy az elveszett helyett másnemű előnyt nyújtson a károsultnak.

A jog élő identitás. Folyamatosan változik, mint ahogy a nem vagyoni jellegű károk megítélése is. Ez a változás nem csak a jogosultság kérdésére, hanem az összegszerűség alakulására is igaz.

Általánosságban a sérelemdíj összegét

  • a baleseti sérülés gyógyulásakor kialakult végállapot szerinti maradványtünetek,
  • a baleseti eredetű munkaképesség-csökkenés mértéke,
  • esztétikai sérülések,
  • pszichés károsodások, és
  • egyéb, a károsult baleset után bekövetkezett körülményeiben, például a munkavégzésében beálló változások, a családi-házassági körülmények változásai, az életvitelbeli lehetőségei beszűkülése stb. befolyásolják.

Eltérő mértékben számít például a károsult életkora, a maradandó fogyatékosság jellege (látás-, halláskárosodás, érzékszervi károsodások, végtagsérülések, csonkolások, égési sérülések). Esztétikai sérüléseknél a kozmetikai jellegű károsodás helye (ruházattal, hajjal takarható-e), a károsult neme, foglalkozása, korábbi egészségi állapota.

A látható és maradandó elváltozással gyógyuló sérülések korlátozhatják a normális életvitel lehetőségeit, nehézkessé tehetik a károsult számára a társadalmi érintkezést, mindezek érzelmi élete beszűküléséhez vezethetnek, nehezíthetik a családalapítást, munkavállalást, a mindennapi életben való működést.

Az egyéni körülményeknek tükröződniük kellene a sérelemdíj összegszerűségében.

Laikusok számára még bonyolultabb az, hogy a sérelemdíj összege meghatározásakor az egyéni élethelyzetek egy-egy szempontja többféleképpen is értékelhető.

A legmagasabb összegű sérelemdíjat megalapozó sérülések a bénulással, érzékvesztéssel, széklet-és vizelettartó képesség elvesztésével járó sérülések, továbbá a gerincvelő sérülések, agysérülések, és a végtagcsonkolások. Az összegre vonatkozó igény azonban más-más például az érintett személy életkora, családi helyzete, munkaképessége, életútja tükrében.

A baleseti eredetű munkaképesség-csökkenés százalékos mértéke, és jellege eltérő mérlegelést igényel fizikai munkát végző, vagy irodai munkát végző károsultnál.

A sérelemdíj összegszerűségét növeli, ha a károsult gyermekeit egyedül neveli, de az is, ha a baleset az élete lényeges szakaszában (például pályakezdés, családalapítás stb.) éri. A gyógyulás érdekében elviselt többszöri műtét, fizikai szenvedés szintén.

Esztétikai sérülésnél számít, hogy az plasztikai műtéttel eltüntethető-e, mindazonáltal azt is tudni kell, hogy a károsult akkor sem köteles magát későbbi műtéti beavatkozásnak alávetni, ha annak nincs életkockázata. Ellenben a kedvező korrekciós műtét a sérelemdíj összegét csökkenti.

Az idős életkort általában a sérelemdíj összegszerűségét csökkentő tényezőként értékelik, kivéve ha a károsult fiatalos, intenzív társadalmi életet élt. Az idős életkort azonban a sérelemdíj összegszerűségét növelő tényezőként értékelik, ha a károsult a nyugdíjkor határán kényszerül munkahely-változtatásra.

Van olyan körülmény, amikor a károsult baleset előtti egészségi állapota, egy esetleges korábbi betegség a sérelemdíj összegét növeli, van, amikor csökkenti.

A fentiek csak példák, hogy lásd, milyen összetett kérdés ez. A kárigényben nagyon alaposan és minden részletre kiterjedően kell a biztosító elé tárni a tényeket. Sérelemdíjnál általában több millió-, de akár több tízmillió forintról van szó, amit a biztosító csak kellő megfontolás után fizet ki.

Én azért tartom elengedhetetlennek a károsultakkal való személyes kapcsolatot, mert csak úgy lehet megalapozott sérelemdíj igényt előterjeszteni, ha őt, az életét, a körülményeit minél behatóbban ismerjük.

Olvasd el a kapcsolódó cikkeket is:

Ha tetszett, kérlek oszd meg a bejegyzést!

Évente közel 15000 baleset történik Magyarországon. A gyermekek és fiatalok körében világszerte vezető halálok a közlekedési baleset. Ennek ellenére a legtöbben nem tudják, hogy akár okozói, akár elszenvedői egy közlekedési balesetnek, mi a teendő, milyen jogaik, kötelezettségeik vannak. Aki közlekedik, jó, ha előbb megismeri a lehetőségeit, mintha azt utólag kénytelen kutatni, ezért kérlek, oszd meg ezt a cikket, hogy minél többekhez eljuthasson!

 

Facebook
Picture of Dr. Németh Mariann

Dr. Németh Mariann

biztosítási szakjogász

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek