5 gyakori ok, amiért elutasítják a kárigényedet
Egy közlekedési baleset után a legtöbben abban bíznak, hogy a biztosító a lehető leggyorsabban és korrekt módon rendezi a kárukat. A valóság azonban sokszor ennél jóval összetettebb. A kárigény elutasítása nem ritka jelenség, és gyakran nem egyetlen ok, hanem több kisebb hiba vagy hiányosság vezet idáig.
Több mint három évtizedes kárrendezési tapasztalattal azt látom, hogy az elutasítások jelentős része megelőzhető lenne. Ehhez viszont fontos megérteni, milyen szempontok alapján vizsgálják a biztosítók az igényeket, és hol csúszhat félre a folyamat.
1. Hiányos vagy pontatlan dokumentáció
A kárigény elutasításának egyik leggyakoribb oka a nem megfelelő dokumentáció. A biztosító ugyanis minden esetben bizonyítékok alapján dolgozik: orvosi leletek, számlák, rendőrségi jegyzőkönyvek és egyéb iratok nélkül gyakorlatilag nincs „ügy”, amivel foglalkozna.
Sokszor azonban nem az a probléma, hogy nincs meg egy adott dokumentum, hanem az, hogy az nem elég részletes, nem követhető, vagy éppen ellentmondásos.
Egy hiányzó kontrollvizsgálati eredmény, egy nem megfelelően alátámasztott kiadás vagy egy pontatlanul kitöltött kárbejelentő is elegendő lehet ahhoz, hogy a biztosító kétségbe vonja az igény jogosságát.
2. Nem bizonyítható az okozati összefüggés
A biztosító nemcsak azt vizsgálja, hogy történt-e baleset, hanem azt is, hogy az adott kár valóban annak következménye-e. Ez az úgynevezett okozati összefüggés, amely a kártérítési jog egyik kulcseleme.
Gyakori például, hogy egy sérülés vagy egészségügyi panasz csak később jelentkezik és nincs egyértelműen dokumentálva a balesethez való kapcsolata. Ilyen esetekben a biztosító könnyen hivatkozhat arra, hogy a panasz más okból is kialakulhatott.
A bírói gyakorlat is következetesen megköveteli az oksági kapcsolat bizonyítását, amihez sokszor orvosszakértői vélemény szükséges.
3. Határidők elmulasztása
A kárrendezési eljárások szigorú határidőkhöz kötöttek. A kárbejelentés, az iratok benyújtása vagy egy hiánypótlás teljesítése mind olyan lépések, amelyeknél a késedelem komoly következményekkel járhat.
A gyakorlatban sokan egyszerűen azért vesztik el a lehetőséget a kártérítésre, mert nem reagálnak időben egy biztosítói megkeresésre vagy késve nyújtják be az igényüket.
A vonatkozó szabályozás – például a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) – egyértelműen rögzíti az elévülési időket és a jogosultság feltételeit, amelyek elmulasztása az igény érvényesíthetetlenségéhez vezethet.
4. Ellentmondások a nyilatkozatokban
A biztosítók kiemelt figyelmet fordítanak az egymásnak ellentmondó információkra. Ha a kárbejelentőben, a rendőrségi jegyzőkönyvben és az orvosi dokumentációban eltérések vannak, az azonnal gyanút kelt.
Ez nem feltétlenül jelent szándékos megtévesztést. Sok esetben a baleset utáni sokk, az idő múlása vagy egyszerű figyelmetlenség áll a háttérben.
Ennek ellenére az ellentmondások komolyan gyengíthetik az igényt és akár teljes elutasításhoz is vezethetnek, mivel a biztosító ilyenkor a tényállás tisztázatlanságára hivatkozhat.
5. A kár mértékének nem megfelelő alátámasztása
Nem elég azt bizonyítani, hogy kár ért, azt is pontosan alá kell támasztani, hogy milyen mértékű. A biztosítók minden esetben vizsgálják, hogy a követelt összeg arányban áll-e a dokumentált kárral.
Tipikus probléma, hogy a károsult nem tudja megfelelően igazolni a jövedelemkiesést, a gyógykezelések költségeit vagy az egyéb felmerült kiadásokat.
A kártérítési gyakorlat – amelyet többek között a Kúria eseti döntései is formálnak – szigorúan megköveteli a részletes és hiteles alátámasztást. Ennek hiányában a biztosító nemcsak csökkentheti, hanem teljes egészében el is utasíthatja az igényt.
Mi a tanulság?
A kárigény elutasítása sokszor nem a rosszindulat eredménye, hanem annak következménye, hogy a biztosító a rendelkezésére álló információk alapján nem látja bizonyítottnak a követelést.
A rendszer szabályokra, bizonyítékokra és következetes jogértelmezésre épül. Éppen ezért a sikeres kárrendezés kulcsa az alaposság, a következetesség és a szakmai felkészültség.
Az eljárás kívülről persze gyakran egyszerűnek tűnik, valójában azonban rengeteg olyan buktatót rejt, amit csak tapasztalattal lehet időben felismerni.
Egy szakértő nemcsak abban segít, hogy minden szükséges dokumentum a megfelelő formában és részletességgel kerüljön benyújtásra, hanem abban is, hogy az ügyed egészét átlássa, és az esetleges gyenge pontokat már a folyamat elején kezelje.
A biztosítóval való kommunikáció, az orvosi dokumentáció értelmezése, az okozati összefüggések alátámasztása vagy akár a kár mértékének pontos meghatározása mind olyan terület, ahol a szakmai tapasztalat közvetlenül befolyásolja a végeredményt.
Egy jól felépített, szakmailag megalapozott kárigény nemcsak az elutasítás kockázatát csökkenti, hanem jelentősen növeli annak esélyét is, hogy a ténylegesen járó kártérítést meg is kapd.
Ha tetszett, kérlek oszd meg a bejegyzést!
Évente közel 15000 baleset történik Magyarországon. A gyermekek és fiatalok körében világszerte vezető halálok a közlekedési baleset. Ennek ellenére a legtöbben nem tudják, hogy akár okozói, akár elszenvedői egy közlekedési balesetnek, mi a teendő, milyen jogaik, kötelezettségeik vannak.
Aki közlekedik, jó, ha előbb megismeri a lehetőségeit, mintha azt utólag kénytelen kutatni. Ezért kérlek, oszd meg ezt a cikket, hogy minél többekhez eljuthasson!
Ha pedig súlyos közlekedési balesetet szenvedtél, vagy hozzátartozódat érte baleset, hívj bizalommal a +36 20 9529 556-os telefonszámon, vagy írj a mariann@karterites-info.hu e-mail címre! Kapcsolatfelvétel itt>>
