Közlekedési baleseti kártérítés: hogyan juthatsz hozzá a neked járó összeghez?
Egy közlekedési baleset néhány másodperc alatt képes teljesen megváltoztatni egy ember életét. Függetlenül attól, hogy autósként, motorosként, kerékpárosként vagy gyalogosként sérülsz meg, a balesetet követő időszakot szinte minden esetben bizonytalanság és rengeteg megválaszolatlan kérdés kíséri. Hogyan folytatódik az életed? Mennyi ideig tart a felépülés? Ki fizeti a kieső jövedelmedet? Mi lesz a kezelések költségeivel? És egyáltalán: milyen kártérítés jár neked és kitől?
Ki lehet közlekedési baleset károsultja?
Először röviden azt tisztázzuk, hogy ki lehet egy közlekedési baleset károsultja? Ki kaphat kártérítést egy közlekedési baleset után?
Károsult a balesetet okozó gépjármű vezetőjének kivételével mindenki, akit a közlekedési baleset következtében kár (sérülés, vagyoni vagy nem vagyoni jellegű kár) ér:
- a közlekedési balesetben vétlen jármű vezetője,
- a közlekedési balesetben vétlen jármű valamennyi utasa,
- a közlekedési balesetet okozó jármű valamennyi utasa,
- a gyalogosan, kerékpárral, motorkerékpárral közlekedő személy,
- az a hozzátartozó, akinek az adott közlekedési balesettel összefüggésben vagyoni vagy nem vagyoni jellegű kára keletkezett,
- bárki, akinek vagyoni kára keletkezett a baleset következtében.
Közlekedési baleset után kitől kaphatsz kártérítést?
A közlekedési balesetek károsultjai a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszer alapján jutnak kártérítéshez.
Akit a közlekedési baleset következtében sérülés, vagyoni vagy nem vagyoni jellegű kár ér, a károsult. A balesettel összefüggésben felmerült összes kárát az a biztosítótársaság fogja rendezni, amelyiknél a balesetért felelős jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik. A károsultnak ide kell kárbejelentést tenni, kárigényt benyújtani.
Előfordulhat, hogy
- a balesetet ismeretlen személy okozza, és az is, hogy
- a károkozónak nincs érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása. Gyakori, hogy
- külföldi okoz Magyarországon balesetet, vagy
- külföldön történik baleset.
Ezekre az esetekre is van megoldás a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszerben.
Sokan úgy gondolják, hogy a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója automatikusan kifizeti azt az összeget, amely kompenzálja az elszenvedett károkat. A valóság ennél lényegesen összetettebb.
A cikkben:
Az alábbiakban lépésről lépésre áttekintem a közlekedési baleseti kártérítés folyamatát, a legfontosabb kártérítési jogcímeket, valamint azt is, hogyan érvényesítheted a jogaidat a kárrendezés során.
Ha pedig most kerültél ilyen helyzetbe, érdemes megnézned a Baleseti kártérítés gyorsinfók ingyenes videósorozatomat is. Ezekben a rövid videókban közérthetően bemutatom a kárrendezés legfontosabb tudnivalóit.
Mit jelent a közlekedési baleseti kártérítés?
A közlekedési baleseti kártérítés célja nem a károsult gazdagítása, hanem az, hogy amennyire pénzben lehetséges, megtérítse mindazokat a hátrányokat, amelyek a baleset következtében érték.
Egy súlyos sérülést, maradandó egészségkárosodást vagy egy életre szóló traumát természetesen semmilyen pénzösszeg nem képes jóvátenni. A kártérítés ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy a baleset anyagi következményei ne kizárólag a károsultat terheljék.
A Polgári Törvénykönyv alapján a károsultat minden olyan kár megtérítése megilleti, amely bizonyíthatóan okozati összefüggésben áll a közlekedési balesettel. Ennek részletszabályait a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) tartalmazza, A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó sajátos szabályokat pedig a 2009. évi LXII. törvény rendezi.
Egy személyi sérüléssel járó közlekedési baleset következményei jóval túlmutatnak a helyszínen látható károkon. A gyógyulás, a munkából való kiesés, az életminőség romlása vagy a mindennapi élet átalakulása mind olyan tényezők, amelyek a kártérítés során is jelentőséggel bírnak.
A személyi sérüléses ügyekben ezért nem elegendő kizárólag a sérülés tényéből kiindulni. A kárrendezés során azt is vizsgálni kell, hogy a baleset milyen rövid és hosszú távú következményekkel járt. Ezeket igazolni kell, és ezek alapozzák meg a kártérítési igényeket.
Mivel minden baleset és minden élethelyzet más, két teljesen egyforma kárrendezési ügy sem létezik.
(A cikk a kép után folytatódik.)
Milyen károk térülhetnek meg egy közlekedési baleset után?
A személyi sérüléses kárrendezés során nem egyetlen kártérítési összegről, hanem több különböző jogcímen érvényesíthető igényről beszélünk. Hogy ezek közül melyek illetik meg a károsultat, mindig a baleset következményeitől és az adott élethelyzettől függ.
Vagyoni kár, nem vagyoni jellegű károk, járadék
Elsőként a vagyoni károkat kell számba venni. Ide tartozik minden olyan igazolható kiadás vagy anyagi veszteség, amely a balesettel okozati összefüggésben merült fel.
Ilyen lehet például a teljesség igénye nélkül
- a keresetkiesés,
- a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ára,
- a rehabilitáció költsége,
- a kezelésekre történő utazás,
- a szükségessé váló ápolás vagy akár
- a lakókörnyezet akadálymentesítésének költsége.
Súlyosabb sérülések esetén azonban a baleset anyagi következményei nem érnek véget a gyógykezeléssel. Előfordulhat, hogy
- a sérülés tartósan csökkenti a munkaképességet,
- pályamódosítást tesz szükségessé, vagy
- rendszeres egészségügyi kiadásokkal jár.
Ezek a jövőben jelentkező vagyoni hátrányok ugyancsak részét képezhetik a kártérítési igénynek.
Bizonyos esetekben a károsultat járadék is megilletheti. Ennek feltételeit mindig az adott ügy körülményei alapján kell vizsgálni.
Jelenlegi és jövőbeni költségek
A személyi sérüléses ügyekben ezért nem elegendő kizárólag a már felmerült költségeket összegyűjteni. Sok esetben csak a rehabilitáció lezárását követően derül ki, hogy
- maradt-e vissza tartós egészségkárosodás,
- szükség lesz-e további kezelésekre vagy
- a sérülés hosszú távon is befolyásolja-e a munkavégzést és az életvitelt.
A kártérítési igény összeállításakor ezért nemcsak a jelenlegi helyzetet, hanem a várható következményeket is érdemes figyelembe venni. Egy hiányosan előterjesztett igény később már nem minden esetben egészíthető ki. Különösen fontos ezért a körültekintő előkészítés.
Érdemes továbbá tudni, hogy a vagyoni károk mellett nemcsak a pénzben mérhető veszteségek miatt járhat kártérítés. Egy személyi sérüléssel járó baleset testi és lelki következményei miatt a károsultat sérelemdíj is megilletheti.
Mikor jár sérelemdíj közlekedési baleset után?
Egy közlekedési baleset következményei nem minden esetben fejezhetők ki számlákkal vagy forintban mérhető veszteségekkel. Egy súlyos sérülés hónapokra, évekre vagy akár véglegesen is megváltoztathatja a károsult életét. A magyar jog ezért lehetőséget biztosít arra, hogy a vagyoni károk megtérítésén túl sérelemdíjat is érvényesítsen.
A köznyelvben ezt még ma is sokan „fájdalomdíjnak” nevezik. A Polgári Törvénykönyv azonban már a sérelemdíj fogalmát használja. A sérelemdíj nem a fájdalom „ára” és nem is a károkozó megbüntetését szolgálja.
A jog ezzel ismeri el, hogy egy személyi sérülés a felmerült költségeken túl olyan testi és lelki hátrányokat is okozhat, amelyek pénzben ugyan nem mérhetők pontosan, mégis indokolt pénzbeli elégtételt nyújtani miattuk. (Ptk. 2:52. §)
A sérelemdíj összegét nem lehet előre meghatározott összegekhez vagy sérüléstípusokhoz kötni. Magyarországon nincs olyan hivatalos táblázat, amely megmondaná, hogy egy adott sérülés után mekkora összeg jár. Minden ügyet egyedileg kell értékelni.
A gyakorlatban jelentősége lehet többek között
- a sérülés súlyosságának,
- a gyógykezelés időtartamának,
- a rehabilitáció hosszának,
- az esetleges maradandó egészségkárosodásnak, valamint
annak is, hogy a baleset milyen hatással volt
- a károsult munkájára,
- családi életére,
- szabadidős tevékenységeire vagy
- általános életminőségére.
A sérelemdíj megítélése
Ugyanaz a sérülés két ember életében egészen eltérő következményekkel járhat. Egy fiatal sportoló, egy fizikai munkát végző szakember vagy egy nyugdíjas életére ugyanaz az egészségkárosodás teljesen más hatással van.
A sérelemdíj megállapításakor ezért nem kizárólag a diagnózis számít, hanem az is, hogy a sérülés milyen változást okozott a károsult életében.
A személyi sérüléses ügyekben különösen fontos a megfelelő orvosi dokumentáció. Nemcsak
- az első ellátás iratai, hanem
- a kontrollvizsgálatok,
- a rehabilitációs dokumentáció,
- a szakorvosi vélemények és szükség esetén
- az igazságügyi orvosszakértői szakvélemény is meghatározó jelentőségű lehet a sérelemdíj összegének megállapításakor.
Érdemes azt is tudni, hogy a sérelemdíj megítélése minden esetben az ügy egyedi körülményein alapul. Éppen ezért a korábbi bírósági döntések csak támpontot jelenthetnek, de önmagukban nem határozzák meg, hogy egy új ügyben mekkora összeg állapítható meg.
Ha szeretnél részletesebben tájékozódni arról, hogy milyen esetekben járhat sérelemdíj és milyen szempontokat vesznek figyelembe az összeg meghatározásánál, olvasd el a Mitől függ a kártérítés mértéke személyi sérülésnél? című útmutatómat.
(A cikk a kép után folytatódik.)
Hogyan zajlik a kárrendezési eljárás?
A kárrendezési eljárás első pillantásra egyszerűnek tűnhet: megtörténik a baleset, a károsult bejelenti a kárigényét, a biztosító pedig megállapítja a fizetendő kártérítési összeget.
A valóságban azonban egy személyi sérüléses ügy ennél lényegesen összetettebb folyamat, amelynek időtartamát és kimenetelét számos körülmény befolyásolja.
Az első lépés rendszerint a baleset körülményeinek tisztázása. Ennek része lehet a rendőrségi eljárás, a helyszíni szemle, a tanúk nyilatkozata, valamint annak vizsgálata, hogy kit terhel felelősség a baleset bekövetkezéséért.
Ezzel párhuzamosan megkezdődik a személyi sérülések ellátása, dokumentálása is. A sürgősségi ellátás iratai, a kórházi zárójelentések, a képalkotó vizsgálatok, a kontrollvizsgálatok és a rehabilitáció során keletkezett dokumentumok egyaránt fontos bizonyítékai a későbbi kártérítési igénynek.
Miután a biztosító megkapja a kárigényt és a rendelkezésre álló dokumentumokat, megvizsgálja azok megalapozottságát. Előfordulhat, hogy további iratokat kér be, orvosszakértői vizsgálatot kezdeményez vagy pontosítást kér egyes igényekkel kapcsolatban.
Párhuzamosan folyamatban lévő eljárások
Fontos tudni, hogy a biztosító kárrendezési eljárása és az esetleges rendőrségi vagy büntetőeljárás egymástól függetlenül is folyhat, sőt, ez általában így van.
Egy büntetőeljárás önmagában nem jelenti azt, hogy a kárrendezés során a károsult ne kapna kárelőleget, ugyanakkor a két eljárás között természetesen van összefüggés. A büntetőeljárás állapítja meg a balesetért való felelősséget, amely a jogalapja a biztosító kárrendezésének.
Fontos, hogy nem szabad várni a balesetért való felelősség megállapítása miatt indult hatósági eljárások jogerős döntésére. A kárt, kárigényt a baleset után a lehető leghamarabb be kell jelenteni az illetékes biztosítótársasághoz.
Személyi sérüléses ügyekben a kárrendezés ritkán fejeződik be néhány hét alatt. Sok esetben csak a kezelések lezárását követően, illetőleg az úgynevezett végállapot kialakulásakor ítélhető meg, hogy a sérülések milyen tartós következményekkel jártak, kialakult-e maradandó egészségkárosodás. Ekkorra a baleset időpontjától több év is eltelhet.
Amíg a sérülések végleges következményei még nem ismertek, a kártérítési igény sem mérhető fel teljeskörűen.
Meddig érvényesítheted a kárigényedet?
Ez az egyik legelső kérdés, amit a hozzám fordulók feltesznek, teljes joggal: a kártérítési igény benyújtására határidők vonatkoznak. A rövid válasz: a legtöbb személyi sérüléses ügyben az elévülés 3 év, méghozzá a baleset napjától számítva. Ha a kárigényedet ezen belül benyújtod, időben vagy.
A 3 évnek megvan a maga oka. A gépjárművel való közlekedés a jog szerint fokozott veszéllyel járó tevékenység, közismertebb nevén veszélyes üzem. Az ilyen tevékenységből eredő károkra pedig 3 éves elévülési idő vonatkozik.
Mi történik, ha letelt a 3 év?
Ilyenkor sem feltétlenül veszett el minden. A polgári jogi általános elévülési idő 5 év, ezen belül a követelés még előterjeszthető. Egy dolog viszont megváltozik, méghozzá lényegesen: a 3 év letelte után veszélyes üzemre már nem hivatkozhatsz.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy neked kell bizonyítanod, hogy a károkozó hibázott. Ezt nevezzük a felróhatóság bizonyításának, amivel jóval nehezebb helyzetbe kerülsz, mint ha az első 3 évben benyújtottad volna a kárigényedet.
Ha a baleset miatt büntetőeljárás is indult
Ha a baleset miatt büntetőeljárás indul, illetve ha a bűncselekmény büntethetőségének elévülési ideje hosszabb 3 évnél, akkor a biztosítóval szembeni kárigényed is annyi idő alatt évül el, amennyi a vétkes sofőrrel vagy az üzemben tartóval szemben irányadó. Súlyosabb baleseteknél tehát a rendelkezésre álló idő érdemben hosszabb lehet a 3 évnél.
Ha a saját CASCO-dat is használod
A vagyonbiztosítási szerződésekben a biztosítók a fentieknél rövidebb elévülést is kiköthetnek. A CASCO-igények főszabály szerint 1 vagy 2 év alatt évülnek el, vagyis itt sokkal kevesebb időd van, mint a károkozó kötelező biztosítójával szemben.
Van egy tipikus helyzet, ami emiatt évről évre kárt okoz. A vétlen autós a saját CASCO-jával rendezteti a járműkárt, az önrészre pedig a károkozó kötelező biztosítójánál nyújt be megtérítési igényt. A CASCO biztosító felé a kárbejelentést a baleset napjától számított 1 éven belül meg kell tennie, különben a saját biztosítója elévülésre hivatkozva elutasíthatja.
Az önrészre vonatkozó megtérítési igénynél viszont a határidő attól függ, kivel szemben lépsz fel.
- Ha a saját biztosítód a CASCO alapján már rendezte a kárt, a károkozó kötelező biztosítójával szemben 5 év áll rendelkezésre.
- Ha viszont magával a károkozóval szemben indítasz pert, ott ismét a veszélyes üzemre vonatkozó 3 éves szabály él.
A határidő, amit a legkönnyebb elmulasztani, a CASCO 1 éve. A kötelező biztosító felé bőven van időd, a saját CASCO-d felé nincs.
Ha a baleset után a saját biztosításodat is igénybe veszed, a kárbejelentéssel ne várj! 1 év elteltével a biztosító akkor is elutasíthatja az igényedet, ha egyébként minden más rendben van.
Még egyszer hangsúlyozom azonban, hogy ha közlekedési baleset következtében kárt szenvedtél, a balesetet követően minél előbb nyújtsd be a kárigényedet a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójánál!
Ne várj semmire és senkire! A jogalapi- és egyéb iratok majd szép lassan összegyűlnek a kárrendezési folyamat alatt.
Milyen hibákat érdemes elkerülni a kárrendezés során?
A személyi sérüléses kárrendezés során nem feltétlenül a jogszabályok bonyolultsága okozza a legtöbb problémát. A balesetet követő időszakban a károsultnak egyszerre kell a gyógyulásra, a családjára, a munkájára és a hivatalos ügyintézésre is figyelnie.
Ilyenkor könnyen háttérbe szorulnak olyan részletek, amelyek később a kártérítés szempontjából meghatározó jelentőségűek lehetnek.
Tipikus hibák
- A személyi sérüléses ügyekben különösen fontosak az első hetek. Ebben az időszakban keletkeznek azok a dokumentumok és bizonyítékok, amelyek később a kártérítési igény alapját jelentik. Ha ezek hiányosak vagy későn készülnek el, az a kárrendezés során is nehézséget okozhat.
- Az egyik leggyakoribb probléma, hogy a sérült nem fordul orvoshoz, mert a baleset után még nem érez komolyabb panaszokat. Pedig egyes sérülések tünetei csak órákkal vagy akár napokkal később jelentkeznek. A mielőbbi orvosi vizsgálat ezért nemcsak az egészség szempontjából fontos. Segít egyértelműen dokumentálni a sérülések és a baleset közötti kapcsolatot is.
- Ugyanilyen fontos valamennyi egészségügyi dokumentum, zárójelentés, ambuláns lap, számla és egyéb igazolás megőrzése. A kárrendezés során minden olyan iratnak jelentősége van, amely alátámasztja a sérülések fennállását vagy a balesettel összefüggésben felmerült költségeket.
- Személyi sérüléses ügyekben a biztosítóval való végleges egyezséget sem érdemes elsietni. Ha a sérülések hosszú távú következményei nem láthatók pontosan, nehéz megítélni, hogy a felajánlott kártérítés valóban fedezi-e a baleset valamennyi ismert hátrányát.
- A biztosító ajánlatának elfogadása előtt érdemes meggyőződni arról, hogy a baleset minden ismert következményét figyelembe vették-e. Ha később derül ki, hogy a sérülés további egészségügyi vagy anyagi hátrányokat okoz, egy már lezárt egyezség módosítására általában nincs, vagy csak korlátozott lehetőség van.
- A kárigény összeállításakor nemcsak a már felmerült károkat kell számba venni. Egy súlyosabb sérülés hónapokkal vagy akár évekkel később is okozhat keresetkiesést, rendszeres egészségügyi kiadásokat vagy egyéb vagyoni hátrányokat. Ezeket a várható következményeket is célszerű időben áttekinteni, mert a kártérítési igény akkor teljes, ha a baleset ismert és várható következményei egyaránt szerepelnek benne.
(A cikk a kép után folytatódik.)
Mit tehetsz, ha vitád van a biztosítóval?
A személyi sérüléses kárrendezés során nem ritka, hogy a biztosító és a károsult eltérően ítéli meg a kártérítés összegét vagy egyes igények megalapozottságát. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a kárrendezés lezárult, vagy hogy a biztosító álláspontja minden esetben végleges.
Előfordulhat, hogy a biztosító egyes költségeket nem ismer el, vitatja a sérülések és a baleset közötti okozati összefüggést vagy a sérelemdíj összegét alacsonyabbnak tartja annál, mint amit a károsult indokoltnak érez.
Nem egyenlő felek
A kárrendezési eljárásban tudomásul kell venni, és nem árt felkészülni rá, hogy bár a biztosítótársaságok ügyintézői is együttérző, munkájukat jól elvégezni kívánó emberek, valójában a károsulttal ellérdekű felek, akik a munkáltatójuk, egy alapvetően profitorientált gazdasági társaság elvárásai szerint járnak el.
Ilyen helyzetben elsőként érdemes áttekinteni a biztosító indokolását, valamint azt, hogy minden lényeges orvosi dokumentum, igazolás és egyéb bizonyíték rendelkezésére állt-e a döntés meghozatalakor. Nem ritka, hogy egy hiányzó dokumentum vagy egy később elkészült szakorvosi vélemény érdemben befolyásolja az ügy megítélését.
Vitarendezés
Ha a felek között továbbra sem sikerül megállapodásra jutni, a jogszabályok több lehetőséget is biztosítanak a vita rendezésére. Az ügy körülményeitől függően sor kerülhet további egyeztetésre a biztosítóval, illetve természetesen bírósági útra is terelhető az ügy.
Fontos tudni, hogy a biztosító döntése nem bírósági ítélet. Ha a károsult megalapozottnak tartja az igényét és azt megfelelő bizonyítékok támasztják alá, a jogvita bíróság előtt is rendezhető.
Mielőtt azonban végleges egyezséget kötnél vagy lemondanál további igényeidről, érdemes szakemberrel áttekinteni az ügyet. Egy rövid konzultáció is segíthet tisztázni, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján minden jogos igényed érvényesítésre került-e.
Azt javaslom azonban, hogy ne csak már akkor fordulj kárrendezésben jártas szakemberhez, amikor a biztosítóval vita van, hanem már közvetlenül a balesetet követően. Az előzőekből láthatod, hogy a kártérítési igények összeállítása, előterjesztése, a biztosítóval való vitás helyzetek rendezése nem laikusoknak való.
Miért fontos a szakmai tapasztalat a kárrendezés terén?
- A személyi sérüléses kárrendezésben nincs két teljesen egyforma ügy. A jogszabályok ugyan kijelölik a kereteket, de a sikeres igényérvényesítéshez ennél jóval többre van szükség.
- Ismerni kell a biztosítók kárrendezési gyakorlatát, a bíróságok döntéseit, az orvosi dokumentáció jelentőségét és azt is, hogy egy sérülés milyen hosszú távú következményekkel járhat.
- A több évtizedes tapasztalat sokszor éppen abban mutatkozik meg, hogy olyan összefüggések is felismerhetők, amelyek a balesetet szenvedett ember számára még nem nyilvánvalók. Egy sérülés következményei ugyanis nem mindig az első orvosi vizsgálaton látszanak, hanem hónapokkal később bontakoznak ki. A kárrendezés során ezeknek a várható következményeknek a felismerése és megfelelő dokumentálása döntő jelentőségű.
Tudj meg többet a cikk írójáról!
Több mint 30 éve foglalkozom közlekedési balesetekből eredő kártérítési ügyekkel. Ez idő alatt országszerte több ezer kárrendezési eljárásban vettem részt, több mint 35.000 óra szakmai tapasztalatot szereztem és több százmillió forint kártérítés kifizettetésében működtem közre.
Ennyi év után egy személyi sérüléses ügyben nem kizárólag a jogi kérdéseket látom. Az orvosi dokumentációból már előre kirajzolódik, milyen egészségügyi, életviteli vagy munkavégzéssel kapcsolatos problémák jelentkezhetnek később. A kárrendezés során éppen ezeknek a hosszú távú következményeknek a felismerése jelenti az egyik legnagyobb szakmai kihívást.
A munkám során azt tapasztalom, hogy egy közlekedési baleset ritkán csak a sérülésekről szól. Hatással van a megélhetésre, a családi kapcsolatokra, a munkavégzésre, a jövőbeli tervekre és az ember önmagához való viszonyára is.
Ezért minden ügyet egyedileg közelítek meg, mert nincs két egyforma élethelyzet, ahogy nincs két egyforma kárrendezési ügy sem.
Szakmai mentorom, dr. Lábady Tamás címzetes egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, nyugalmazott ítélőtáblai elnök és címzetes kúriai bíró lektorálta és ajánlotta a Közlekedési balesetek kárrendezése című könyvemet.
A könyv célja ugyanaz, mint a mindennapi munkámé: közérthetően bemutatni a személyi sérüléses kárrendezés szabályait és segítséget nyújtani azoknak, akik egy közlekedési baleset után szeretnének eligazodni a jogaik és lehetőségeik között.
Egy baleset után a megfelelő döntések is számítanak
Egy közlekedési balesetet nem lehet meg nem történtté tenni. A testi és lelki sérülések, a kieső jövedelem vagy az életminőség romlása gyakran élete végéig elkíséri a károsultat.
A megfelelően előkészített és lefolytatott kárrendezés ugyanakkor hozzájárulhat ahhoz, hogy ezeknek a következményeknek legalább az anyagi terhei ne kizárólag őt terheljék.
A személyi sérüléses ügyekben minden részletnek jelentősége van. A megfelelő orvosi dokumentáció, a felmerült költségek igazolása, a sérülések hosszú távú következményeinek feltárása és a kártérítési igény szakszerű összeállítása egyaránt befolyásolja a kárrendezés eredményét.
Kivel vágsz bele?
Fontos az is, hogy kivel vágsz bele a kárrendezésbe. A gyakran több évig tartó folyamat során elsődleges fontosságú, hogy kire bízod magad, ki képviseli az érdekeidet, és bizony: ki tartja benned a lelket?
Akire a kártérítési igényed érvényesítését bízod, azzal olyan bizalmas információkat osztasz meg, amelyek az egészségi állapotodra, anyagi helyzetedre, életkörülményeidre, kapcsolataidra, magánéleti problémáidra vonatkoznak.
Nem mindegy, hogy személyesen is találkozol-e vele, beszélhetsz vele rendszeresen, vagy csak egy ügynök, ügyintéző az, akit elérsz. Szerencsére ma már van a károsultaknak választási lehetőségük, van módjuk felmérni, hogy kiben bízzanak.
Még többet akarsz tudni?
Ha szeretnél még többet megtudni a közlekedési baleseti kárrendezésről, nézd meg a Baleseti kártérítés gyorsinfók ingyenes videósorozatot, ahol rövid, közérthető videókban mutatom be a legfontosabb tudnivalókat, a leggyakoribb hibákat és azokat a kérdéseket, amelyek szinte minden személyi sérüléses ügyben felmerülnek.
Ha pedig súlyos közlekedési baleset ért és szeretnéd tudni, hogy a saját ügyedben milyen lehetőségeid vannak, kérj ingyenes konzultációt. Egy személyes egyeztetés során áttekintjük az ügyed körülményeit, segítek eligazodni a kárrendezés folyamatában és végignézzük, milyen lépések segíthetik a jogaid érvényesítését.
Ha tetszett, kérlek oszd meg a bejegyzést!
Évente közel 15000 baleset történik Magyarországon. A gyermekek és fiatalok körében világszerte vezető halálok a közlekedési baleset. Ennek ellenére a legtöbben nem tudják, hogy akár okozói, akár elszenvedői egy közlekedési balesetnek, mi a teendő, milyen jogaik, kötelezettségeik vannak.
Aki közlekedik, jó, ha előbb megismeri a lehetőségeit, mintha azt utólag kénytelen kutatni. Ezért kérlek, oszd meg ezt a cikket, hogy minél többekhez eljuthasson!
Ha pedig súlyos közlekedési balesetet szenvedtél, vagy hozzátartozódat érte baleset, hívj bizalommal a +36 20 9529 556-os telefonszámon, vagy írj a mariann@karterites-info.hu e-mail címre! Kapcsolatfelvétel itt>>
A cikk tájékoztató jellegű, a hatályos magyar jogszabályokon, valamint a közlekedési balesetek kárrendezésében kialakult bírói gyakorlaton alapul. Az alkalmazott jogszabályok közül kiemelendő a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény. A hatályos jogszabályok a Nemzeti Jogszabálytárban, a biztosítási tájékoztatók a Magyar Nemzeti Bank honlapján, a bírósági gyakorlat pedig a Kúria Bírósági Határozatainak Gyűjteményében érhető el.
