Ha a baleset halálos volt: milyen kártérítés jár a hozzátartozóknak?
Egy közlekedési baleset következményei akkor is súlyosak lehetnek, ha a sérült életben marad. Amikor a baleset halállal végződik, a hozzátartozók helyzete teljesen más jogi és emberi szempontokat vet fel. Ilyenkor a kárrendezés középpontjában már nem az elhunyt gyógyulásával vagy munkaképességének csökkenésével összefüggő károk állnak, hanem azok a vagyoni és nem vagyoni sérelmek, amelyeket a hozzátartozók a haláleset következtében saját maguk szenvedtek el.
A magyar polgári jog többféle jogcímen is lehetőséget ad arra, hogy a haláleset miatt hátrányt szenvedő hozzátartozók kártérítést követeljenek. Ezek megítélése azonban nem automatikus. A jogosultság, a kár mértéke, valamint a balesetért fennálló felelősség is bizonyításra szorul. Ebben a cikkben azt mutatom be, hogy halálos baleset esetén kik érvényesíthetnek kártérítési igényt, milyen jogcímek jöhetnek szóba, és mire érdemes figyelni a károk igazolásakor.
Ki jogosult kártérítést követelni az elhunyt után?
Halálos baleset esetén fontos tisztázni, hogy az öröklés és a hozzátartozó saját kártérítési igénye nem ugyanaz. Attól, hogy valaki az elhunyt örököse, még nem illeti meg automatikusan a kártérítés.
A hozzátartozó akkor léphet fel saját jogon, ha a baleset miatt őt magát érte anyagi vagy személyiségi sérelem. Ilyen lehet például az elhunyt által biztosított tartás kiesése vagy a közeli hozzátartozó elvesztésével járó lelki sérelem, amely után sérelemdíj követelhető.
A haláleset egy család anyagi helyzetét alapjaiban változtathatja meg. Ha az elhunyt jövedelme hozzájárult a közös háztartás fenntartásához vagy valamelyik családtag megélhetéséhez, annak kiesése hosszabb távon is komoly anyagi hátrányt jelenthet.
A jog ezt a veszteséget is figyelembe veszi, ezért a hozzátartozók bizonyos feltételek mellett nemcsak egyszeri kártérítést, hanem rendszeresen fizetett járadékot is követelhetnek.
A kieső tartás külön kártérítési igény lehet
Ha az elhunyt jövedelméből a családtagok rendszeresen részesültek, a halála miatt kieső tartás önálló vagyoni hátrányt jelenthet. A Ptk. ezt tartást pótló járadék formájában rendezi.
Ilyen esetekben a számítás során nem egyszerűen az elhunyt teljes fizetését kell alapul venni. Vizsgálni kell többek között azt is, hogy mekkora összeg szolgálta ténylegesen a jogosult eltartását, milyen jövedelemmel rendelkezik maga a jogosult, és milyen egyéb körülmények befolyásolják a tartási szükségletet.
A Kúria gyakorlata alapján ezért a járadék összegének meghatározása összetett számítás. Vizsgálni kell az elhunyt és a jogosult korábbi jövedelmi helyzetét, a család életszínvonalát és az eltartottak számát is.
A Kúria egy kapcsolódó joggyakorlat-elemzésben azt is kiemelte, hogy a tartást pótló járadék iránti igénynél az elhunyt jövedelmének ténye és összege megfelelően bizonyítandó.
A hozzátartozó saját sérelme miatt sérelemdíj is követelhető
Egy közeli hozzátartozó elvesztése önmagában is súlyos személyiségi sérelmet jelenthet, amely miatt a hozzátartozó saját jogán sérelemdíjat is követelhet. A sérelemdíj összegét a bíróság mindig az adott ügy körülményeit mérlegelve határozza meg.
Fontos, hogy a sérelemdíj nem az elhunyt után járó örökség része, és nem azonos a temetéssel kapcsolatos költségek megtérítésével sem. Itt arról van szó, hogy a hozzátartozó saját, a veszteségből fakadó sérelme miatt érvényesít igényt.
Az összeg meghatározásánál ezért többek között számít például a hozzátartozó és az elhunyt közötti kapcsolat szorossága, valamint az elvesztésével járó élethelyzet, és annak következményei.
A Kúria szerint a bíróságnak a sérelemdíj mértékének megállapításakor az ügy valamennyi körülményét, és a hasonló esetekben kialakult bírói gyakorlatot is figyelembe kell vennie.
Miben más egy halálos baleset, mint egy hagyományos személyi sérüléses ügy?
Egy súlyos, de nem halálos személyi sérüléses ügyben jellemzően maga a sérült érvényesíti a saját kárigényeit. Ilyenkor például a gyógykezeléssel kapcsolatos költségek, a keresetveszteség, a munkaképesség-csökkenésből eredő károk vagy a sérültet ért személyiségi sérelem kerülhet a középpontba. Egy közlekedési baleset után több különböző kártérítési jogcímet és járadékot kell vizsgálni.
Halálos baleset esetében az elhunyt már nem tudja saját maga érvényesíteni az életben maradásához, gyógyulásához vagy jövőbeli keresetéhez kapcsolódó igényeket.
A hangsúly ezért a hozzátartozók
- saját jogú vagyoni és személyiségi sérelmein, valamint
- az elhunyt halálával közvetlenül összefüggő költségeken van.
Ráadásul a felelősség és az okozati összefüggés bizonyítása mellett a családi, jövedelmi és tartási viszonyokat is fel kell tárni. Ez lényegesen összetettebbé teheti a kárrendezési folyamatot.
Milyen dokumentumokra és bizonyítékokra lehet szükség?
Egy ilyen ügyben a dokumentáció jelentősége különösen nagy. Fontos
- a balesettel kapcsolatos rendőrségi iratanyag,
- a helyszínelési dokumentáció,
- a szakértői vélemények,
- az elhunyt halálával kapcsolatos okiratok, valamint
- minden olyan irat, amely a baleset körülményeit és a felelősség kérdését tisztázza.
A tartást pótló járadék vagy más vagyoni igény esetén különösen fontos az elhunyt korábbi jövedelmének és a család anyagi helyzetének dokumentálása. Munkaviszony esetén például munkáltatói igazolások, bérjegyzékek, adó- és jövedelmi adatok szolgálhatnak bizonyítékként.
Nemcsak az összeg, hanem a jogcím is döntő lehet
Halálos baleset után nem lehet egyszerűen egyetlen összegben meghatározni, hogy mekkora kártérítés illeti meg a hozzátartozókat. Más szabályok vonatkoznak a tartást pótló járadékra, más szempontok alapján ítélhető meg a hozzátartozói sérelemdíj és megint más a temetéssel, vagy egyéb vagyoni hátránnyal kapcsolatos követelés megítélése.
Az sem elegendő önmagában, hogy egyértelműnek tűnik a balesetért fennálló felelősség. A Kúria gyakorlatából is látható, hogy a felelősség, az okozati összefüggés és az egyes kárigények bizonyítása külön kérdéseket vethet fel.
Éppen ezért halálos baleset esetén különösen fontos, hogy a hozzátartozók már a kárrendezés kezdetén a szükséges bizonyítékokat, dokumentumokat összegyűjtsék.
Egy ilyen ügyben a kártérítés nem pusztán egy biztosítói ajánlat elfogadásáról szól. A hozzátartozói igények pontos meghatározása, a kieső tartás számítása, a sérelemdíj megalapozása és a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése egyaránt szakértelmet igényel.
Ha halálos balesetben veszítetted el hozzátartozódat, érdemes már a kárrendezés korai szakaszában kártérítési ügyekben jártas szakember segítségét kérned, mert egy rosszul meghatározott vagy hiányosan alátámasztott igény később jelentősen megnehezítheti az érvényesítést.
Ha tetszett, kérlek oszd meg a bejegyzést!
Évente közel 15000 baleset történik Magyarországon. A gyermekek és fiatalok körében világszerte vezető halálok a közlekedési baleset. Ennek ellenére a legtöbben nem tudják, hogy akár okozói, akár elszenvedői egy közlekedési balesetnek, mi a teendő, milyen jogaik, kötelezettségeik vannak.
Aki közlekedik, jó, ha előbb megismeri a lehetőségeit, mintha azt utólag kénytelen kutatni. Ezért kérlek, oszd meg ezt a cikket, hogy minél többekhez eljuthasson!
Ha pedig súlyos közlekedési balesetet szenvedtél, vagy hozzátartozódat érte baleset, hívj bizalommal a +36 20 9529 556-os telefonszámon, vagy írj a mariann@karterites-info.hu e-mail címre! Kapcsolatfelvétel itt>>
